Használati útmutató
Rövid útmutató a táblázatok kezeléséhez és tanácsok a kiadványok táblázatainak táblázatkezelőbe történő egyszerű exportálásához.
A kiadvány megvásárolható A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2010. január 1.
A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve
A kötet a Központi Statisztikai Hivatalnak 1992 óta évente megjelenő kiadványa. A kétnyelvű helységnévkönyv áttekintést nyújt a közigazgatási területi egységek – a főváros, a megyei jogú városok, a városok, a nagyközségek és a községek – hivatalos megnevezéséről, megyei beosztásáról, a települési önkormányzat körjegyzőséghez csatlakozásáról, részletes és összefoglaló adatokkal szolgál a helységek területnagyságáról, lakónépességéről és lakásainak számáról (2010. január 1-jén).
A kiadvány egy-egy fejezete tartalmazza továbbá a helységek KSH által kibocsájtott településazonosító törzsszámát, az 1990. január 2. és 2010. január 1. között bekövetkezett főbb területszervezési változásokat, a 2010. január 1-jén működő körjegyzőségek és kisebbségi önkormányzatok, valamint a statisztikai kistérséghez tartozó helységek jegyzékét megyénként.
A kiadvány megvásárolható A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2009. január 1.
A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve
A kötet a Központi Statisztikai Hivatalnak 1992 óta évente megjelenő kiadványa. A kétnyelvű helységnévkönyv áttekintést nyújt a közigazgatási területi egységek – a főváros, a megyei jogú városok, a városok, a nagyközségek és a községek – hivatalos megnevezéséről, megyei beosztásáról, a települési önkormányzat körjegyzőséghez csatlakozásáról, részletes és összefoglaló adatokkal szolgál a helységek területnagyságáról, lakónépességéről és lakásainak számáról (2009. január 1-jén).
A kiadvány egy-egy fejezete tartalmazza továbbá a helységek KSH által kibocsájtott településazonosító törzsszámát, az 1990. január 2. és 2009. január 1. között bekövetkezett főbb területszervezési változásokat, a 2009. január 1-jén működő körjegyzőségek és kisebbségi önkormányzatok, valamint a statisztikai kistérséghez tartozó helységek jegyzékét megyénként.
 
A kiadvány megvásárolható A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2003
A Magyar Köztársaság Helységnévtára
A Központi Statisztikai Hivatal – az 1873-ban megjelent első kiadást követően – huszonhatodik alkalommal adja ki az ország hivatalos helységnévtárát.
A helységnévtár a Magyar Köztársaság helységeinek név és adattára, amely tartalmazza a helység hivatalos megnevezését, a helységnévtáblára kiírt nemzetiségi nevét, közigazgatási adatait (KSH által kibocsátott településazonosító törzsszámát, igazgatási rangját, megyei beosztását, régióba, kistérségbe sorolását, körjegyzőséghez tartozásának adatait, kistérségi kódját és a kistérség nevét), a helység távhívó körzetszámát, vasútállomásának és autóbusz-állomásának nevét. A helységhez tartozó településrészeket megnevezésük szerint betűrendbe szedve sorolja fel, majd közzéteszi a településrészek 2001. évi népszámlálás során összeírt lakónépességének, lakásainak, nem lakott üdülőinek és lakott egyéb lakóegységeinek számát, postai irányítószámát, a településrészek távolságát a központi belterülettől, és a külterületi településrész jellegét.
Az 1944-ben megjelent helységnévtárt követően először tartalmazza a helység lakóinak vallási és nemzetiségi megoszlását a 2001. évi népszámlálási adatok felhasználásával.
Új adatként szerepel a helységnévtárban a helységben működő kisebbségi önkormányzat(ok) felsorolása.
A helységek főbb területszervezési változásait és a megszűnt helységneveket 1900-tól 2003. január 1-ig tartalmazza.
   
A kiadvány CD-ROM-on jelent meg Eurostat táblázatok
Eurostat táblázatok
A Központi Statisztikai Hivatal adatainak nemzetközi összehasonlíthatósága uniós csatlakozásunk közeledtével különös fontosságot kapott. A jelen összeállítás táblázatai a 2001. évi magyar népszámlálásból nemzetközi összehasonlítás céljára, az Európai Unió Statisztikai Hivatala igényei szerint készültek.
   
A kiadvány megvásárolható Intézetek, intézeti épületek – 2003
Intézetek, intézeti épületek - 2003
A kötet a Központi Statisztikai Hivatal által 2003. január 1-jei eszmei időponttal, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében végrehajtott adatfelvétel eredményeit foglalja magába, összehasonlítva a 2001. évi népszámlálás azonos tartalmú kérdőíveire kapott válaszok feldolgozásával nyert adatokkal. A népszámlálás hasonló eredményeit, kiegészülve az 1990. évi adatokkal, valamint az intézeti háztartásokban élők jellemzőivel, a népszámlálási kiadványsorozat 8. Intézetek és intézeti háztartások című kötete tartalmazza.
 
A kiadvány megvásárolható A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás
A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás
A statisztikai célból gyűjtött adatok törvénytelen felhasználása körülményeinek levéltári dokumentumok alapján történő feltárására a 2001. évi népszámlálás előkészítése kapcsán került sor. A kutatás eredményeit 2005-ben A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás című kötetben tettük közzé. A következő összeállítás e kiadvány adatait tartalmazza.
Az első részben a korabeli (magyar nyelvű) dokumentumok közzétételével célunk a hazai állami szervezetek, elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal szerepének bemutatása a kitelepítések előkészítésében és végrehajtásában. A második részben a kitelepítés befejeztekor készített, csaknem hiánytalanul előkerült névjegyzékek adatait foglaljuk statisztikai táblázatokba, összevetve az 1941. és az 1949. évi népszámlálásból a hazai németek számára vonatkozó adatokkal.
   
A kiadvány megvásárolható Az egyéni agrárgazdaságokban élők társadalmi rétegződése
Jelen kiadvány – felhasználva a 2001. évi népszámláláskor kialakított és időközben szakértői vélemények figyelembevételével átdolgozott rétegsémát – tájékoztatást nyújt az agrárnépesség különböző csoportjainak réteghelyzetéről. A különböző társadalmi rétegbe sorolás az egyének és háztartások munkaerő-piaci pozíciója alapján történt. A kiadvány az egyéni agrárgazdaságban élők különböző gazdasági aktivitási csoportjainak (pl. foglalkoztatottak, munkanélküliek) réteghelyzetét mutatja be, az adott agrárgazdaság termelési típusa és célja szerint. Az adatok értékelését segíti, hogy az összefoglaló táblázatok együtt mutatják be a teljes népesség, a vidéki népesség és az agrárnépesség társadalmi rétegződését. Szintén az összehasonlítás érdekében a részletes táblázatok tartalmazzák a vidéki népesség néhány főbb demográfiai, munkaerő-piaci jellemzőit.


Vissza