HÁZTARTÁS

Közös háztartásba az olyan együtt lakó személyek tartoznak, akik egy lakásban vagy annak egy részében laknak, a létfenntartás (pl. étkezés, napi kiadások) költségeit – legalább részben – közösen viselik. Az előbbiek teljesülése esetén sem minősülnek egy háztartásban élőknek az ugyanabban a lakásban lakó személyek, ha önálló lakáshasználati jogcímük van. A tulajdonos, illetve a bérlő az albérlőjével, ágybérlőjével soha nem alkot közös háztartást, utóbbiak (ha családot alkotnak, családtagjaikkal együtt) mindig külön háztartásba tartoznak.

Ha a háztartás egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos, a háztartás egycsaládos. Az egycsaládos háztartás a családtól abban különbözik, hogy a családdal együtt élő rokon vagy nem rokon személyeket (ide értve a családdal élő állami gondozott gyermekeket is) a családtagok száma nem, a háztartás tagjainak száma viszont tartalmazza. Ha több család vezet közös háztartást, a háztartás többcsaládos. A két vagy több családból álló háztartások tagjainak száma – hasonlóan az egycsaládos háztartásokhoz – a háztartást alkotó családok tagjainak számán kívül magába foglalja a családokkal élő, de külön családot nem alkotó személyek számát is. Az egy vagy több családot magába foglaló háztartás az ún. családháztartás.

Azt a háztartást, ahol nem alakul ki család, nem családháztartásnak nevezzük. Ezek a következők:

a.) együtt élő, de családot nem alkotó rokon személyek (pl. testvérek, csak házas és/vagy volt házas gyermekével egyedül élő apa vagy anya, az egyik nagyszülő bármilyen családi állapotú unokájával),

b.) nem rokon személyek háztartása (pl. barátok),

c.) családot nem alkotó rokon személyekből és a velük élő nem rokon személyekből álló háztartás (pl. két testvér a barátjukkal).

A 6 Területi adatok kötetsorozat I. köteteiben az 1.3.8 számú táblázatok „rokonnal és/vagy nem rokonnal” sorai, valamint a 10. A háztartások és családok adatai című kötet 1.1.8 táblájának a „rokonnal” és a „rokonnal és nem rokonnal” sorai magukba foglalják azokat az egycsaládos háztartásokat is, ahol felmenő rokon is él. Emellett a táblázatok a felmenő rokonnal élő egycsaládos háztartásokat – függetlenül attól, hogy a háztartásban él-e más rokon vagy nem rokon családi állású személy – külön sorban is bemutatják.

Egyes lakás adatokat tartalmazó táblázatok a lakásokat a bennük lakó háztartások és családok száma szerint csoportosítják. Ezekben a táblázatokban a lakások a bennük lakó – a népszámlálási lakónépességbe tartozó – személyek összekapcsolódása (családba, illetve közös háztartásba való tartozása), továbbá az ilyen kapcsolatok száma alapján vannak besorolva és csoportosítva.

Azok a lakott lakások, amelyeket intézeti háztartás használ, a háztartások és családok száma szerinti elszámolásban az egy háztartás nem család-háztartással csoportba tartoznak.