A 2001. évi népszámlálás első kiadványa. A kötet az összeírás befejeztével a számlálóbiztosok által kigyűjtött népesség-, lakás- és a címek jellege szerinti összesített településenkénti előzetes adatokat tartalmazza. A Táblázatok részre kattintva a településenkénti címek jellege alapján összeállított táblázatok tekinthetők meg.

A kötet összeállításának célja a gyors tájékoztatás volt. Tekintettel arra, hogy a képviseleti minta alapján bemutatott információk időközben a teljes körű állományból is rendelkezésre állnak, a honlap a kiadvány anyagát nem tartalmazza.

A 2002. évi országgyűlési választások előkészítésének időszakában tette közzé a KSH az országgyűlési egyéni választókerületek adatait 20 megyei füzetben, képviseleti minta alapján. Az adatok 2004. márciusig interneten keresztül is elérhetők voltak. A füzetek jelenleg is kaphatók, a kiadványok anyaga elektronikus adathordozón megrendelhető.

Részletes, településsoros táblázatok mutatják be a nemzeti többséghez és a törvényben elismert hazai kisebbségekhez tartozók számát, a nemzetiséggel összefüggő különböző kérdések alapján. A 2001. évi népszámlálás négy önként megválaszolható kérdésben vizsgálta a népesség nemzetiségi kötődését. Mindegyik kérdésnél lehetőség volt több – kérdésenként legfeljebb három – válasz megjelölésére. A kiadványban nem a személyek, hanem a válaszok száma alapján összeállított táblázatok találhatók. A kettős vagy többes nemzeti identitásúak miatt az egyes nemzetiségek szerinti táblázatokat összeadva a népességszámnál magasabb eredményt kaphatunk.

A népszámlálás felvételi programja 50 évi szünet után tartalmazott vallással, felekezettel összefüggő kérdést. A válaszadás önkéntes volt. Az összeírt személy nem a vallásosságáról, a vallása gyakorlásáról nyilatkozhatott, hanem arról, hogy melyik valláshoz, felekezethez tartozónak érzi magát.

A népszámlálási kiadványsorozat legnagyobb terjedelmű része, amely az ország, a főváros és az egyes megyék adatait mutatja be, területenként három, összesen 63 kötetben, több mint 14 ezer oldalon. Az első kötet az adott terület egészére vonatkozóan, a második a településtípusok szerinti kombinációs táblázatok, valamint településsoros adatok segítségével mutatja be a terület jellemzőit, a főbb népszámlálási kérdéskörönként (demográfia, foglalkozás, háztartás és család, lakás és épület). A harmadik kötet a legfontosabb jellemzők, változások szöveges ismertetését tartalmazza.

A részletes táblázatok a népesség gazdasági aktivitási tagozódásán túl a foglalkoztatottak számos foglalkozási jellemzőjét tartalmazzák. A kombinációs táblázatok kiemelt csoportosítási szempontjai között különböző demográfiai ismérvek is helyet kaptak. A foglalkoztatottak napi ingázását bemutató táblázatokban meghatározó szerepet kaptak a területi vonatkozások.

A 2001. évi népszámlálási tematika a korábbiaknál részletesebben vizsgálja a közösségi elhelyezést biztosító intézeti háztartásokat. A táblázatok nemcsak az intézeti háztartásokról, hanem az intézeti lakóegységekről is részletes adatokat tartalmaznak.

A táblázatok a munkanélküliség és a munkanélküliek, munkát keresők népszámlálási adatok alapján mérhető jellemzőinek bemutatására törekszenek. A kiadvány a munkanélküliséget a megkérdezett személyek válaszai alapján összegzi. Az adatok ezért értelemszerűen eltérhetnek a folyamatos munkaerő-statisztikai felvételek hasonló, valamint a Munkaügyi Központok regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adataitól.

A magyar népszámlálások főbb témakörei között 1949 óta szerepel a családok, és 1960 óta háztartások vizsgálata. A kiadvány az időbeni változások bemutatása mellett a háztartások, családok, valamint a háztartásokban, családokban élők részletes (demográfiai összetétel, foglalkozási viszonyok, lakáskörülmények stb.) jellemzését adja.

A témakörben három hasonló kiadvány követte egymást. A három önálló részből álló sorozat (11., 13., 15. kötet) első tagja a lakások és lakóik főbb jellemzőiről szól. A részletes, több dimenziós táblázatok a hagyományos lakásösszeírás megfigyelési egységei közé tartozó lakóegységek (lakott és nem lakott lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység) adatait tartalmazzák országos és területenkénti összesítésben.

A fogyatékosság vizsgálatára a népszámlálások során évtizedekig nem volt lehetőség. 1990-ben a lakosság egyötöde, 2001-ben a teljes lakosság nyilatkozhatott arról, hogy van-e fogyatékossága. A táblázatok tájékoztatást nyújtanak a fogyatékos személyek részletes jellemzőiről, valamint lehetőséget adnak a fogyatékos és nem fogyatékos személyek adatainak összehasonlítására.

A lakásállomány növekedése a népesség fogyásával együtt a nem lakott lakások arányának egyre gyorsuló növekedésével járt. A táblázatok bemutatják a nem lakott lakások jellemzőit. Az adatok régiónként, megyénként és kistérségenként is összesítésre kerültek, bemutatva a területi strukturális eltéréseket.

A táblázatok egy része az 1990. évi népszámlálás 20 százalékos mintájának adatait közlekedési idő, illetve mód szerinti bontásban mutatja be, így lehetőség van az 1990-es évtizedben bekövetkezett változások értékelésére is. A 2001. évi adatok a foglalkoztatottak közlekedési idejét és módját részletes foglalkozási csoport és nemzetgazdasági ágazat szerinti bontásban közlik. Információk találhatók továbbá a foglalkoztatottak közlekedésieszköz-használatáról és közlekedésre fordított idejéről is.

A 2001. évi népszámlálás összeírási körébe a hagyományos lakóegységek mellett a nem lakott üdülők is beletartoztak. A táblázatok az üdülők főbb jellemzőit mutatják be, a területi adatok között az ország kiemelt üdülőterületeit egyenként is bemutatva.

Ebben a kiadványban a foglalkoztatottak munkaerő-piaci/foglalkozási pozíciójának meghatározása mellett a különböző inaktivitási csoprtok réteghelyzetét is igyekszünk feltárni.

E kötet táblázatainak első csoportja a háztartások lakáskörülményeinek változását többévtizedes, 1960-ig visszanyúló, számos ismérvet feldolgozó adatsorokkal, adatkombinációkkal követi. A táblázatok másik csoportja bemutatja a háztartások lakáskörülményeit, részletes, esetenként többdimenziós feldolgozásban.

A kötet táblázatainak első csoportja nyomon követi a népesség számának alakulásában, a korösszetételben, a nők termékenységi mutatóiban és a népesség más fontos demográfiai jellemzőiben bekövetkezett változásokat. A táblázatok másik csoportja a 2001. évi népszámlálás demográfiai vonatkozású részletes országos eredményeit közli.

A kötet részletes tájékoztatást ad a különböző családtípusok, a házaspárok alkotta, valamint az egyre terjedő, élettársi kapcsolaton alapuló, továbbá az egyszülős családok korábban még be nem mutatott jellemzőiről, az utóbbi családtípust aszerint csoportosítva, hogy az apa vagy az anya él együtt gyermekével. A kötet külön fejezetet szentel az egyedül élő, háztartásukat egyedül vezető személyeknek.
A kötet táblázatainak első csoportja az ország egészére vonatkozóan követi nyomon a különböző családtípusok, családformák, valamint az egyedülálló személyek összetételében és más fontos jellemzőiben az elmúlt évtizedben, egyes esetekben azonban egészen 1960-ig visszanyúlóan bekövetkezett változásokat.
A táblázatok másik csoportja részletes információkat közöl az egyes családformák jellemzőiről, gyermekszám szerinti összetételéről, a párkapcsolatban élők, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülők demográfiai, iskolázottsági, foglalkoztatottsági jellemzőinek összehasonlítására.

Ennek a kiadványnak a táblázatai az időskorúaknak csak a legfontosabb adatait tartalmazzák olyan szerkezetben, amely megkönnyíti az időskorúak helyzetének – statisztikai adatok segítségével történő – sokoldalú bemutatását.

2004. január 1-jével lépett életbe az Országos Területfejlesztési Tanács 2001. decemberi határozata alapján 2002–2003-ban végrehajtott felülvizsgálat eredményeként az új, területfejlesztési-statisztikai kistérségi rendszer, amelyet jelentőségének megfelelően ezúttal már kormányrendelet állapított meg és tett közzé. A kistérségi rendszer átalakítása hosszabb távra szól, ezért a legfontosabb népszámlálási adatokat ismételten közreadjuk az új beosztásnak megfelelően.

A magyarországi női termékenység legfontosabb adatait, jellemzőit bemutató jelen kiadvány a népszámlálás hagyományos publikációja. A kötet a termékenységet befolyásoló társadalmi viszonyok feltárásával nagyban hozzájárulhat a hazai demográfiai helyzet elemzéséhez, az elmúlt évtizedekben végbement változások értékeléséhez.

A lakótelepek adatainak számbavételére hazánkban első ízben az 1980. évi népszámlálás részeként került sor. Ezt a hagyományt felelevenítve ismertetjük a 2001. évi népszámlálás eredményei alapján a lakótelepi lakások és lakóik főbb jellemzőit. Jelen kötetben a nem lakótelepi övezetek népességének társadalmi-foglalkozási összetételéről is számot adunk, azonban a bemutatott adatok és az elemzés fő mondanivalója a lakótelepeken élők helyzetéről szól.

A korábban már megjelent kiadványokat most a Magyarországon bejegyzett kisebbségek és a magát magyarnak valló népesség fontosabb jellemzőit bemutató adattár követi. A kötetben nemzetiséginek tekintettük, aki az erre vonatkozó négy kérdés (mi a nemzetisége, melyik nemzet kulturális értékeihez, hagyományihoz kötődik, mi az anyanyelve, valamint családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ) közül legalább az egyik szerint az adott kisebbséghez tartozónak vallotta magát.

A társadalmi rétegződés kutatási irányvonala szerint a háztartások, a családok réteghelyzetét a tagok munkaerő-piaci pozíciójával közelíthetjük a leginkább. Vagyis a háztartásfő vagy a háztartást reprezentáló ún. referenciaszemély gazdasági aktivitása, foglalkozása, foglalkozási viszonya, alkalmazási feltételei, munkája jellege stb. alapján sorolhatjuk be a háztartásokat a különböző társadalmi csoportokba. A 2001. évi népszámlálás gazdag információkészletét felhasználva korábban egy olyan rétegsémát alakítottunk ki, amely alkalmas az életmódban, a megélhetési viszonyokban megmutatkozó különbségek érzékeltetésére1. A háztartásokra vetítve ezt a sémát alkalmazzuk ebben a kötetben is.

A vallás kérdése a hivatalos magyar népszámlálások történetének 1870. évi kezdetétől 1949-ig mindig szerepelt a felvételi programban. Akkor a sorozat megszakadt, az 1960–1990 között végrehajtott négy magyarországi népszámlálás ezzel a kérdéssel nem foglalkozott.

A valláshoz, felekezethez tartozás népszámlálási tudakolására 1949-et követően először 2001-ben volt lehetőség, és az adatok ilyen jellegű feldolgozására is ekkor kerülhetett sor első ízben. Ez a kiadvány olyan információkat tartalmaz a családok, a családban élők vallási összetételéről, amelyekre csak a legutóbbi, 2001 februárjában végrehajtott népszámlálás ad lehetőséget, más forrásból azok nem állíthatók elő.

Ez a kiadvány egy különlegesnek mondható témát, a mezőgazdaság, illetve a mezőgazdasági munka szerepét taglalja a foglalkoztatásban. A 2001. évi népszámlálás során ugyanis olyan kérdés is szerepelt a programban, amely a 15 éves és idősebb személyektől azt tudakolta, hogy az adatfelvételt megelőző évben végeztek-e és ha igen, hány nap mezőgazdasági munkát. A kérdésre adott válaszok lehetőséget biztosítanak arra, hogy bemutassuk a 15 éves és idősebb népesség mezőgazdasági munkavégzéssel kapcsolatos adatait, különböző demográfiai, foglalkozási ismérvek szerint elemezzük e tevékenység hatását a foglalkoztatásra.

A kötet táblázatainak első csoportjában információk találhatók a kerületek főbb ingázási adatairól demográfiai és foglalkozási ismérvek szerint. Az összefoglaló táblázatok áttekintést adnak az ingázás főbb irányairól, a kerületek közötti munkaerőmozgásról. A kötet táblázatainak második csoportja részletes adatok tartalmaz az egyes kerületekből eljárók, illetve az oda bejárók lakóhelyéről, illetve munkahelyéről kerületenkénti és az agglomerációba tartozó településenkénti bontásban. Ezek az információk rendelkezésre állnak főbb demográfiai és foglalkozási ismérvek szerint is.

A jelen kiadvány, amely csak internetes változatban készült, kétszeresen is hiánypótlónak tekinthető. Egyfelől az iskolai végzettségek kvalitatív jellemzői, azaz az iskolai végzettség jellege és szakiránya szerinti adatok bemutatása a 2001. évi népszámlálási adatokból eddig elmaradt, másfelől itt adjuk közre az 1990. évi népszámlálás ugyanerre a témára vonatkozó, korábban még nem pblikált eredményeit is.

A magyar népszámlálások mintegy 130 éves történetében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az adatfelvételek tematikáját és az adatfelvételek módszerét mindig az adott kor igényeinek megfelelően alakította ki, az adatfeldolgozást pedig a rohamosan fejlődő, szinte naponta új megoldási lehetőségeket kínáló számítástechnikai infrastruktúra nyújtotta lehetőségek kiaknázásával, új módszerek alkalmazásával igyekezett megvalósítani. Így volt ez a legutóbbi, 2001. évi népszámlálás előkészítésekor, végrehajtásakor és az adatok feldolgozásakor is.

A kiadvány jelentős részben olyan információkra épül, amelyeket a népszámlálás alkalmával közvetlen módon nem kérdeztünk, ám az adatfelvételből nyert adatok összekapcsolásával, az adatfeldolgozás új módszereinek alkalmazásával olyan információkhoz jutottunk a családok, azon belül a gyermekek jellemzőiről, életviszonyairól, amelyek nem részei a népszámlálások hagyományos adatfeldolgozásainak és adatközléseinek, sőt más lakossági adatfelvételekből sem nyerhetők ki. Kiadványunk, bár szerkezetében teljes mértékben, külső megjelenésében pedig jórészt követi a népszámlálásról kiadott sorozat eddig megjelent köteteinek formáját, mégsem tekinthető a sorozat részének, amit egyrészt a korábban megjelent kötetekre jellemző sorszám elhagyásával, másrészt a külső borító fő motívumának megváltoztatásával jelzünk.

Ez a kiadvány jelentős részben olyan információkat, adatkombinációkat tartalmaz, amelyeket a népszámlálás alkalmával közvetlen módon nem kérdeztünk. Az adatfelvételből nyert adatok összekapcsolásával, az adatfeldolgozás új módszereinek alkalmazásával azonban lehetővé vált a családban élő nőtlen, hajadon gyermekek életkörülményeit aszerint vizsgálni, hogy a gyermekkel azonos lakásban él-e a nevelésükben, gondozásukban a szülőknek segítséget nyújtható nagyszülő. Ilyen jellegű információk a népszámlálások hagyományos adatfeldolgozásaiból és adatközléseiből, sőt a KSH más lakossági adatfelvételeiből sem nyerhetők ki.